Megjött a szép ülés és fel is került a motorra. Persze nem volt ilyen egyszerű. Nagy boldogan masíroztam le a garázsba felszerelni, erre mikor jobban szemügyre veszem feltűnik, hogy az első ülés bal oldali csavarját beletörték a sárvédőbe. Eddig azért nem tűnt fel, mert finoman lefestették feketére a beletört csonkot. Picit ideges lettem, de aztán a tettek mezejére léptem.

Megkapirgáltam a csavar tetejét, hogy leszedjem a festéket, szerencsére egyben lejött és ekkor láthatóvá vált a sárgaréz csavar. Sárgaréz... Ki volt az a szerencsétlen, aki úgy gondolta, hogy sárgaréz csavart tesz ilyen helyre. Gondolom akkor tört el, mikor éppen készült rendesen meghúzni, hiszen a sárgaréz nem erre való, gyenge ehhez. Tudtam, hogy meg fogok szenvedni, mert ez a puha fém nem adja magát könnyen. Alap esetben elkezdem megfúrni a csavart és általában már a fúrószár kitekeri. Ha mégsem, akkor használom a direkt erre való kihajtót, de az itt nem játszott, mert annyira puha volt a csavar, hogy nem kapott bele. Így végül átfúrtam teljesen a csavart, egyre nagyobb szárakkal. A végén már nagyon figyeltem, hogy nehogy megsértsem a menetet. Annyira sikerült elvékonyítani a csavart, hogy végül egy túlméretes gombostűvel ki tudtam piszkálni az egészet. Utána végigmentem rajta menetfésűvel, aztán a biztonság kedvéért a másik csavar helyén is. Mikor végeztem, megpróbáltam felrakni az ülést, de útban volt egy fekete doboz, tele kábellel. Tudtam, hogy láttam már ilyet valahol, aztán rájöttem, hogy az 500-as Shadow-ban pont ilyen volt az utólag beépített riasztó doboza. Kiszedtem a dobozt, a kábeleket elrendeztem (majd tavasszal kicsupálom a felesleget) és így már felment az ülés. Íme:

Mindjárt más, ugye? A lábtartók azért hiányoznak, mert esztergályosnál vannak. Perselyt gyártanak a váltó és fékkarhoz, mert kicsit megkoptak és lötyögnek.

Rá pár napra, egy délelőtt volt néhány üres órám és az idő is jó volt, ezért lementem kicsit szerelgetni. A motor előző gazdája saját maga cserélt első fékbetéteket, amivel nincs gond. Azzal viszont annál inkább, hogy kihagyott belőle egy alkatrészt. Ezt a kezembe nyomta, mikor megvettem, de leghalványabb fogalmam sem volt, hogy hova való. Így nézett ki:

Nem saját kép, de pont így nézett ki. Egy online, gyári alkatrész katalógusból kinéztem a cikkszámát (ha véletlen pont ez kéne valakinek: 45112-445-631) és elkezdtem képeket keresni, amin esetleg látszik, hogy hova való. Néhány perces keresés után meg is lett és némi tisztítást követően beszereltem. Ide való:

És így néz ki a helyén:

Próbáltam kideríteni, hogy mire való tulajdonképpen, de csak valami homályos utalást találtam arra, hogy azért van, hogy a féknyereg tartó és a fékbetétek ne érjenek össze. Nem tudom, de lényeg, hogy a helyére került. A féknyereg csavarjait, amin "úszik" a féknyereg, alaposan megpucoltam és újrazsíroztam.

Ezek után rátértem a bal oldali kormánykapcsolóra, mert az indexet hüvelykujj-törően nehéz volt kapcsolni. Láttam már ilyet, tudtam, hogy azért van, mert rettenetesen koszos belül. Szétszedtem a kapcsolót és ez a látvány tárult a szemem elé:

Na jó, megmondom őszintén, hogy ennyire koszosat még sosem láttam. Nem is értem, hogy juthatott be ide ennyi kosz. Mivel a csavarokon egyértelműen látszott, hogy már volt megbontva, arra tippelek, hogy az előző tisztítás után olajjal kenték be. Az olaj pedig a képen látható módon köti meg a port. Szétszedtem és beáztattam őket némi Brigéciolba:

Amíg áztak az alkatrészek kipucoltam a kapcsoló belsejének többi részét is, bár azok nem voltak különösebben koszosak:

Mikor a Brigéciol elvégezte a dolgát, kivettem az alkatrészeket és alaposan átmentem rajta fogkefével. Az eredmény meggyőző lett:

A kapcsoló nem maradt koszos, az festve van gyárilag és a kopás miatt néz ki így. Összeraktam a szerkezetet, bezsíroztam grafitos zsírral és visszaraktam a helyére:

Így már sokkal szebb, de ami a lényeg, sokkal jobb is. Vajpuhán kapcsol, akár új korában. Megérte az idő ráfordítását. Ha már itt voltam, kitekertem a szívató bovdent is és beolajoztam. Nincs bovden olajozóm, de nekem tökéletesen megfelelt a klasszikus módszer is, a nylon tölcsér. Szépen lassan lefolyik az olaj a bovden belső mellett és már jó is:

Sajnos elfogyott a szabadidőm, ezért mára ennyi fért bele. Van még mit csinálni és ráadásul megrendeltem az új kuplunglamellákat és a szimeringeket az első lengéscsillapítókba. Úgyhogy hamarosan jövök.